|
Mi a pánikbetegség?
A pánik betegség az egyénnek a társadalom kihívásaira adott (hárító) válasza.
Lényege, hogy a betegnek ismétlődő (pánik) rosszullétei vannak, amely során nagy erővel szorongás (pánik, félelem) tör rá olyan helyzetben, ami nem indokolja a szorongást (nem vizsgaszituációban, veszélyhelyzetben vagy sok ember előtt "szerepelve").
A pánikroham után a betegek fáradtnak, kimerültnek érzik magukat.
Fontos, hogy egyetlen lezajlott pánik roham még nem jelenti azt, hogy az illető pánikbeteg. Pánik betegségről akkor beszélünk, ha a rosszullétek ismételten megjelennek, és az újabb rohamoktól való félelem kialakul. ismétlődnek, illetve az egyén egy lezajlott rosszullétét követően legalább egy hónapon keresztül az újabb rohamtól retteg, akkor diagnosztizálható a pánikbetegség.
A pánikrohamban szenvedő betegek számára nagy félelmet okoz a roham során megtapasztalt halálfélelem és kontrollvesztettség érzése, ezért hamar kialakul a félelem magától a pánik roham állapotától.
A pánikbetegség tünetei
- fulladás, légszomj: a betegek úgy érzik, nincs elég levegőjük, fulladnak, sóhajtoznak. Emiatt sokszor szaporábban kapkodják a levegőt, ami csak tovább rontja a rohamot;
- szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság: a pánik betegség esetén tipikus tünet az ájulástól való a félelem, ám ez soha nem következik be;
- heves szívdobogás: a pánikbetegnél nyugalomban is fellép a heves szívdobogás, mely nagyon ijesztő;
- remegés, reszketés: A betegek ezt gyakran egész testükben érzik;
- izzadás: erős verejtékezés, "csorog a hátamon a víz", "szinte csöpög a kezem", érzését tapasztalják a pánik betegek anélkül, hogy melegük lenne;
- torokszorítás: A torokban lévő szorító érzés, a "gombóc" megakadályozza, hogy akár az étel, akár a levegő "lemenjen";
- hányinger, hasi feszülés/fájdalom: émelygés, hányinger, puffadás, hasmenés. Ilyenkor hasi pánikról beszélünk;
- idegenség érzés: a pánikbeteg saját magát, a testét, annak részeit érzi megváltozottnak vagy környezetét éli meg furcsának, idegennek;
- érzési zavarok, zsibbadás, hangyamászás érzése vagy csökkent érzékelés: a betegek általában a kezek, a karok, az arc, az ajak zsibbadását, érzéketlenségét élik meg. Jellemzőek még a kipirulás, hevülés vagy hidegrázás, mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás;
- halálfélelem: a beteg sokszor úgy érzi, hogy meghalhat, azonnali segítséget kell kérnie;
- megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem: gyakran elviselhetetlen, kibírhatatlan a pánikroham alatt észlelt szorongás, rettegés, félelem.
A pánikbetegség gyógyítása, kezelése
A pánik betegséget terápiával kezelik, illetve gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.
A terápia során alapvető a pánik roham keletkezésének megértése. A kulcsélmény feldolgozása, a relaxáció és a légzéskontroll elsajátítása és alkalmazása is a terápia része.
Anti-pánik óra:
Légzéskontroll és a relaxáció elsajátítása egyéni terápia formájában.
Ezeken az órákon a beteg megtanulja önállóan is megszüntetni a pánikrohamokat. Ide tartoznak pl. viselkedésterápiás gyakorlatok: légző gyakorlatok, figyelem gyakorlatok, relaxációs gyakorlatok.
A relaxációs gyakorlatok segítségével a pánikbetegség hátterében meglévő folyamatos szorongásos készséget is lehet csökkenteni.
Az órán elsajátított gyakorlatokat rendszeres otthoni gyakorlás is követi; ezáltal csökkennek vagy el is múlhatnak a pánik rohamok.
Jamnik Judit
|